Laci 6.-osként lett iskolánk része. Nem titok, hogy hátrányos helyzetből indult, autizmusa és beilleszkedési nehézségei miatt korábbi iskolájában nem tudták befogadni őt, többnyire bántalmazták, nem értették meg. Laci segítségünk és megértésünk mellett, de leginkább önerejéből, rendkívüli akarattal és erőfeszítésekkel, kitartó munkával jutott el oda, ahol most tart. Választékosan kommunikál, a világ témaiában tájékozott, életkorát meghaladóan tud érdemben hozzászólni dolgokhoz. Felelősséggel teljesíti a rábízott feladatokat, figyelmességével példamutató. Nehézségei ellenére mindig kész arra, hogy osztálytársait és a tanárokat segítse. Versenyeken, pályázatokon rendszeresen indul. Nagy érzékenységre vall, ahogy megközelíti az élet különböző témáit, fiatal lelkével meglepő empátiával fordul hányattatott sorsú emberek, történetek felé. Akik végig követtük iskolai pályafutását, láttuk érzékeny hozzáállását olyan témákhoz, mint háborúk, magány, kirekesztettség, környezetvédelem. Hogy ő mennyit dolgozik legbelül ezekkel a témákkal, pályamunkái bizonyítják. Jó humorával, szorgalmával, segítőkészségével mindannyiunk számára úgy példamutató, hogy a neurodivergens emberekkel szemben támasztott elvárásoknak és sztereotípiáknak messzemenően szembe megy.