Amikor először felolvastam a kollégáimnak a jelölés kritériumát, egyetértettek abban, hogy iskolánk tanulói közül Nemes Viktória Mónika lenne a legideálisabb jelölt, de úgy gondoltuk, hogy befolyásolás nélkül várjuk meg a gyerekek véleményét. Összehívtuk hát a hetedik és nyolcadik osztályos diákokat, elmondtuk mindazt, amit a díjról tudniuk kell, majd megkérdeztük, hogy ők kinek adnák ezt a díjat. A válasz egyértelműen VIKI volt. A mai rohanó, önző világban a gyerekek is s önzővé válnak, hiszen ezt a mintát látják maguk előtt. Nagyon ritka az olyan tanuló, aki maga elé tud helyezni másokat, önzetlenül segít társain. Viki ilyen gyöngyszem. Kiskora óta kiáll társaiért, akkor is, ha ezért, csúfolják vagy furcsán néznek rá. Bátran „megvédi”, segíti azokat a gyerekeket, akik nem mernek saját érdekeikért kiállni. Viki nagyszerűsége abban rejlik, hogy nem viszonzásért vagy elismerésért teszi a jót.

Kedves, szerény lány, aki nem szeret a középpontban lenni, mégis igazi színfolt és egyéniség az osztályban és az iskolában. Önzetlen, a közösségért és társaiért sokat áldozó, megnyerő személyiség. Osztálytársai szeretik, becsülik. Ritkán kerül konfliktusba, de akkor is igazi békebíró. Meggyőzően érvel, de meghallgat másokat is. Képes arra, hogy tisztelje mások eltérő véleményét. Nyitott, őszinte, becsületes. Jó szervező, ötleteivel, humorával pótolhatatlan tagja a közösségnek. A tanulásban kitartóan, szorgalmasan gyakorolt, ezzel sikerült leküzdenie a kezdeti nehézségeket. Mára eljutott oda, hogy az a legnagyobb öröme, ha ő segíthet másoknak. Az alsó tagozatban több 2.-os gyereknek is a „mentora”, rendszeresen jár hozzájuk. Olvasni, tanulni segít nekik nagy türelemmel. Mindezt a saját szabad idejében, önzetlenül. Elbeszéléseket, verseket ír. Jenni színes egyéniség, ugyanakkor szerény, szerethető ember.

Kristálytiszta, sugárzó lélek, aki puszta jelenlétével jobbá, boldogabbá tudja változtatni környezetét. A magyarság jelképei, hagyományai lelke mélyéről szólalnak meg akkor, amikor szaval a színpadon, táncol népviseletben, gyönyörű hangon népdalt énekel, vagy éppen táltos dobon játszik. Kincs ez a kislány minden korosztálynak és a jövő felnövekvő nemzedékének. Ha a rászorulók megsegítéséről van szó, akkor ő az első a sorban. Játékokat, könyveket és élelmiszert hoz ismeretlen, rászoruló embereknek. Áldozatkész, nyílt gyermek, akinek a jósága példaértékű. Minden megnyilvánulása pozitív, hiszen kiegyensúlyozott, harmonikus személyiség. Mindent és mindenkit elfogad olyannak, amilyen. Az állatokat is óvja, védelmezi. Rendkívüli bölcsessége, őszintesége, felelősségteljes magatartása minta a felnőttek számára is.

Virág egy „napsugár” lány. Bearanyozza mindannyiunk hétköznapját kedves egyéniségével, mindig ragyogó mosolyával és szinte „Teréz anyai” szolgálatkészségével. Sem a diáktársai , sem a tanárai nem tudnak olyan dolgot kérni tőle, amit ne teljesítene, amiben nem segítene, természetesen a megfelelő határokon belül. Nem csak okos, értelmes, de pozitív kisugárzásával inspirálóan hat a körülötte tartózkodókra. Egyértelmű pozitív hatása érezhető az egész közösségen. Barátságos, szeretetteljes, kedves lénye és figyelmes önzetlensége miatt kitűnik a többi kamasz közül. A hetedik osztály legmeghatározóbb egyénisége, a Diákönkormányzat oszlopos tagja, a jövő tanévtől a Diáktanács elnöke. Mindennapi cselekedeteiben tetten érhető az önzetlenség, emberiesség, segítőkészség, és a legpozitívabb értelembe vett áldozatkészség. A nevelőtestület egybehangzó véleménye alapján szeretnénk Virágot felterjeszteni erre a nemes díjra.

Szebeni Eszter az osztályközösség építője, szíve. Mindig felvidítja környezetét. Nem keresi a népszerűséget öncélúan, ha szükséges felhívja a figyelmet a hibákra, helytelen viselkedésre, de mindig megértő, biztosítja társait, hogy csak cselekedetet ítéli csak el, a kritika nem személyiségnek szól. Sokan így írtak elfogadó személyiségéről: “Előtte nem kell megjátszanom magam. Olyannak szeret, amilyen vagyok. Feltétel nélkül elfogad.” Rendszeresen részt vesz a helyi állatvédelemben, menhelyi kutyákat sétáltat az Árvácska Egyesület szervezésében.  Testvére balesete motiválta, hogy mozgássérült embertársait is segítse társadalmi munkában. Legutóbb a BLISS Alapítvány szervezésében kísérte a fogyatékkal élő gyermekeket a Planetáriumba. Mindezek mellett mikroközösségében és a tágabb társadalmi közegben is kitűnik szociális érzékenységével, közösségért végzett munkájával.

Gergő az iskola karizmatikus alakja. Hogy miért?
Pozitív életfelfogása és belőle áradó kisugárzás folytán méltán népszerű iskolatársai, osztálytársai, valamint tanárai körében. Megbízható, felelősségteljes egyénisége teszi Gergőt alkalmassá az iskolai ünnepségek nélkülözhetetlen közreműködőjévé. A vállalt munkát lelkesen, odaadóan végzi, mindig lehet számítani a segítségére. Társai szerint ő egy olyan személy, aki mindig igazságos és jókedvű, ugyanakkor szorgalmas.
Tanulmányaiban szorgalmas, konkrét céljai miatt osztálytársai respektálják.
Alaptermészetére vidámság, jókedv és humor jellemző. Iskolán kívül az Árvácska Állatmenhelyen zajló karitatív munka gazdagítja egyéniségét.

Szentgyörgyvölgyi Léna 5. évfolyamosként érkezett a Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskolába. Az osztályközösség rögtön befogadta. Nem csak egy-egy barátnőt talált magának, hanem mindenkivel jó kapcsolat épített ki. Színes, pozitív kisugárzású személyiségét mindenki megszerette.Kis iskolai társadalmunk üde és mindig vidám színfoltja ő, bátran számíthat rá mindenki viták kezelésében, vagy csendesebb időben, mély, őszinte baráti beszélgetésekben egyaránt.Tanáraival tisztelettudó, empatikus módon képes felfogni a diákgondolkodástól olykor merőben eltérő nézőpontunkat is.Rendkívül segítőkész, asszertív személyiség, az osztályközösség motorja, kreatív gondolkodása és kiváló kommunikációs készsége a legnehezebb szituációban is képes kielégítő megoldás felé vezetni az érintett feleket.

A tanév során több esetben is a közösség érdekében jót cselekedett. A mindennapokban Ő figyel arra, hogy az osztályban megfelelő mennyiségű papír zsebkendő, kéztörlő és szappan legyen. Bármi történik, elsőként cselekszik és segít. Barátaival, tanáraival szemben nagyon figyelmes.Karácsony környékén felvetette, hogy a szülőknek kedveskedhetnénk egy karácsonyi műsorral. Felmérte ki szeretne szerepelni, milyen műsorszámok lehetnének. Ezekhez kellékeket szerzett, forgatókönyvet készített. Megszervezte a próbák időpontját. Előtte levő nap sütöttünk közösen mézeskalácsot is ajándékként. Az is az Ő ötlete volt, hogy a szülőknek és az osztályban tanító tanároknak a mézeskalács legyen a karácsonyi ajándék. A karácsonyi műsort levezényelte és még arra is gondolt, hogy az abban szereplő tanulóknak megköszönje a munkáját egy-egy tábla csokival.Erik csupán 11 éves gyermek és már több jót cselekedett, mint egyes felnőttek egész életük alatt.

Vivien társai közül kiemelkedik abban a tekintetben, hogy minden egyes önként vállalt vagy kapott feladatát mindig tudásának megfelelően, maximálisan pontosan igyekszik megvalósítani. Soha nem keresi a dolgok könnyebb végét, hanem feladataiban elmélyülve igyekszik a legjobbat kihozni magából.Az alsóbb évfolyamosoknál gyakran segédkezik az ebédeltetéskor a kissé ügyetlenebb piciknél.Kiemelkedőnek találom azt a tulajdonságát, hogy egy-egy jó dolog, vélemény megvédésében szembe tud fordulni akár az egész osztállyal is, ha az események úgy hozzák, és kamasz kora ellenére sem olvad be a többiek közé, hanem vállalva szembenállását kiáll a jó mellett. Ez fejlett erkölcsi érzékét bizonyítja.Vivien akaratával, küzdeni tudásával, kitartásával és eredményeivel jó példát nyújt iskolatársainak.

Bármilyen iskolai rendezvényen lehet rá számítani, a munkaerejét, ötletességét készségesen felajánlja és minden rábízott feladatot lelkiismeretesen elvégez. Egy alkalommal egy kisfiú javára gyűjtött kupakok tartóedényeit szépen a megkülönböztető jelzésekkel kifestette. Az ilyen feladatokra szabadidejében, önként időt, energiát sosem sajnál. A táborokban a kicsiknek a mentora. Foglalkozásokat vezet számukra, segíti őket a tartalmas elfoglaltságokban. Segítőkészsége azért nagyon értékes, mert nem érdemeket akar szerezni, hanem ösztönösen segítő szándékkal viszonyul az őt körülvevő világhoz. Abban leli örömét, hogy segíthet, és nem vár érte semmi elismerést, számára ez a természetes. Annamária magatartásával és életpéldájával olyan értékeket vállal fel, amelyek örök emberi értékek, nem látványosak, nem divatosak. Ezzel ő – talán még nem tudatosan – példát mutat a kortársainak is. Az értékrend bátor képviseletét jelzi az is, hogy rendszeresen olyan gesztusokkal és apró ajándékokkal lepi meg a környezetét, ami nem kerül pénzbe, nem anyagi értéke miatt fontos, hanem a benne rejlő szeretet és a kreativitás teszi azzá. Aki magányos, elhagyott vagy valamiért nehéz helyzetben van, biztosan számíthat a figyelmére, együttérzésére.